Zsoltárok könyve 105

1Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit! 2Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét. 3Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat. 4Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen. 5Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről. 6Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai! 7Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete. 8Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen; 9A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről. 10És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül, 11Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül. 12Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban, 13És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez: 14Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván: 15Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok! 16Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré, 17Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el; 18A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala, 19Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt. 20Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt; 21Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán; 22Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá. 23És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék. 24És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál. 25Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival. 26Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala. 27Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén. 28Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek. 29Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat. 30Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is. 31Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon. 32Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre. 33És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit. 34Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár. 35És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté. 36És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét. 37És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges. 38Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket. 39Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel. 40Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket. 41Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon. 42Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának. 43Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal. 44És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét. 45Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!