Példabeszédek 2

1Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál, 2Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre, 3Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled, 4Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt: 5Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz. 6Mert az Úr ád bölcseséget, az ő szájából tudomány és értelem származik. 7Az igazaknak valóságos jót rejteget, paizst a tökéletesen járóknak, 8Hogy megőrizze az igazságnak útait, és kegyeseinek útját megtartja. 9Akkor megérted az igazságot, és törvényt és becsületességet, és minden jó útat. 10Mert bölcseség megy a te elmédbe, és a tudomány a te lelkedben gyönyörűséges lesz. 11Meggondolás őrködik feletted, értelem őriz téged, 12Hogy megszabadítson téged a gonosznak útától, és a gonoszságszóló férfiútól; 13A kik elhagyják az igazságnak útát, hogy járjanak a setétségnek útain. 14A kik örülnek gonoszt cselekedvén, vígadnak a gonosz álnokságokon. 15A kiknek ösvényeik görbék, és a kik az ő útaikban gonoszok. 16Hogy megszabadítson téged a nem hozzád tartozó asszonytól, az idegentől, a ki az ő beszédével hizelkedik, 17A ki elhagyja az ő ifjúságának férjét, és az ő Istenének szövetségéről elfelejtkezik; 18Mert a halálra hanyatlik az ő háza, és az ő ösvényei az élet nélkül valókhoz. 19Valakik mennek ahhoz, nem térnek meg, sem meg nem nyerhetik az életnek útait. 20Hogy járj a jóknak útjokon, és az igazaknak ösvényeit kövessed. 21Mert az igazak lakják a földet, és a tökéletesek maradnak meg rajta. 22A gonoszok pedig a földről kivágattatnak, és a hitetlenül cselekedők kiszaggattatnak abból.