1 És kijővén Jézus a templomból, tovább méne; és hozzámenének az ő tanítványai, hogy mutogassák néki a templom épületeit.

2 Jézus pedig monda nékik: Nem látjátok-é mind ezeket? Bizony mondom néktek: Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik.

3 Mikor pedig az olajfák hegyén ül vala, hozzá menének a tanítványok magukban mondván: Mondd meg nékünk, mikor lesznek meg ezek? és micsoda jele lesz a te eljövetelednek, és a világ végének?

4 És Jézus felelvén, monda nékik: Meglássátok, hogy valaki el ne hitessen titeket,

5 Mert sokan jőnek majd az én nevemben, a kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus; és sokakat elhitetnek.

6 Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híreiről: meglássátok, hogy meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniök. De még ez nem itt a vég.

7 Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lésznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé.

8 Mind ez pedig a sok nyomorúságnak kezdete.

9 Akkor nyomorúságra adnak majd benneteket, és megölnek titeket; és gyűlöletesek lesztek minden nép előtt az én nevemért.

10 És akkor sokan megbotránkoznak, és elárulják egymást, és gyűlölik egymást.

11 És sok hamis próféta támad, a kik sokakat elhitetnek.

12 És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül.

13 De a ki mindvégig állhatatos marad, az idvezül.

14 És az Isten országának ez az evangyélioma hirdettetik majd az egész világon, bizonyságul minden népnek; és akkor jő el a vég.

15 Mikor azért látjátok majd, hogy az a pusztító utálatosság, a melyről Dániel próféta szólott, ott áll a szent helyen (a ki olvassa, értse meg):

16 Akkor, a kik Júdeában lesznek, fussanak a hegyekre;

17 A ház tetején levő ne szálljon alá, hogy házából valamit kivigyen;

18 És a mezőn levő ne térjen vissza, hogy az ő ruháját elvigye.

19 Jaj pedig a terhes és szoptató asszonyoknak azokon a napokon.

20 Imádkozzatok pedig, hogy a ti futástok ne télen legyen, se szombatnapon:

21 Mert akkor nagy nyomorúság lesz, a milyen nem volt a világ kezdete óta mind ez ideig, és nem is lesz soha.

22 És ha azok a napok meg nem rövidíttetnének, egyetlen ember sem menekülhetne meg; de a választottakért megrövidíttetnek majd azok a napok.

23 Ha valaki ezt mondja akkor néktek: Ímé, itt a Krisztus, vagy amott; ne higyjétek.

24 Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnak, és nagy jeleket és csodákat tesznek, annyira, hogy elhitessék, ha lehet, a választottakat is.

25 Ímé eleve megmondottam néktek.

26 Azért ha azt mondják majd néktek: Ímé a pusztában van; ne menjetek ki. Ímé a belső szobákban; ne higyjétek.

27 Mert a miképen a villámlás napkeletről támad és ellátszik egész napnyugtáig, úgy lesz az ember Fiának eljövetele is.

28 Mert a hol a dög, oda gyűlnek a keselyűk.

29 Mindjárt pedig ama napok nyomorúságai után a nap elsötétedik, és a hold nem fénylik, és a csillagok az égről lehullanak, és az egeknek erősségei megrendülnek.

30 És akkor feltetszik az ember Fiának jele az égen. És akkor sír a föld minden nemzetsége, és meglátják az embernek Fiát eljőni az ég felhőiben nagy hatalommal és dicsőséggel.

31 És elküldi az ő angyalait nagy trombitaszóval, és egybegyűjtik az ő választottait a négy szelek felől, az ég egyik végétől a másik végéig.

32 A fügefáról vegyétek pedig a példát: mikor az ága már zsendül, és levelet hajt, tudjátok, hogy közel van a nyár:

33 Azonképen ti is, mikor mindezeket látjátok, tudjátok meg, hogy közel van, az ajtó előtt.

34 Bizony mondom néktek, el nem múlik ez a nemzetség, mígnem mindezek meglesznek.

35 Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.

36 Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül.

37 A miképen pedig a Noé napjaiban vala, akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.

38 Mert a miképen az özönvíz előtt való napokban esznek és isznak vala, házasodnak és férjhez mennek vala, mind ama napig, a melyen Noé a bárkába méne.

39 És nem vesznek vala észre semmit, mígnem eljöve az özönvíz és mindnyájukat elragadá: akképen lesz az ember Fiának eljövetele is.

40 Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

41 Két asszony őröl a malomban; az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik.

42 Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jő el a ti Uratok.

43 Azt pedig jegyezzétek meg, hogy ha tudná a ház ura, hogy az éjszakának melyik szakában jő el a tolvaj: vigyázna, és nem engedné, hogy házába törjön.

44 Azért legyetek készen ti is; mert a mely órában nem gondoljátok, abban jő el az embernek Fia.

45 Kicsoda hát a hű és bölcs szolga, a kit az ő ura gondviselővé tőn az ő házanépén, hogy a maga idejében adjon azoknak eledelt?

46 Boldog az a szolga, a kit az ő ura, mikor haza jő, ily munkában talál.

47 Bizony mondom néktek, hogy minden jószága fölött gondviselővé teszi őt.

48 Ha pedig ama gonosz szolga így szólna az ő szívében: Halogatja még az én uram a hazajövetelt;

49 És az ő szolgatársait verni kezdené, a részegesekkel pedig enni és inni kezdene:

50 Megjő annak a szolgának az ura, a mely napon nem várja és a mely órában nem gondolja,

51 És ketté vágatja őt, és a képmutatók sorsára juttatja; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.