1 Ezek azok a rendelkezések, amelyeket eléjük kell tárnod:

2 Ha héber szolgát vásárolsz, hat évig szolgáljon, a hetedikben szabaduljon fel ingyen.

3 Ha egyedül jött, egyedül menjen el. Ha nős ember, menjen el vele a felesége is.

4 Ha az ura adott neki feleséget, és az fiakat vagy lányokat szült neki, az asszony gyermekeivel együtt maradjon az ő uráé, a férje pedig egyedül menjen el.

5 De ha a szolga azt mondaná: „Szeretem az uramat, a feleségemet és a fiaimat, nem akarok felszabadulni”,

6 akkor vigye őt az ura a bírák elé, és állítsa az ajtóhoz vagy az ajtófélfához, és az ura fúrja át a fülét árral. És legyen örökké szolgája annak.

7 Ha valaki a lányát adja el szolgálónak, az ne úgy menjen el, ahogy a szolgák szoktak.

8 Ha az urának nem tetszik, hogy eljegyezze őt magának, akkor engedje meg, hogy kiváltsák. De arra nincs joga, hogy idegen népnek eladja, mert akkor hűtlenül bánik vele.

9 Ha pedig a fiának jegyzi el őt, a leányok törvénye szerint cselekedjék vele.

10 Ha még egy másikat is vesz neki, ennek ételét, ruházatát és házasságbeli jogát ne csorbítsa.

11 Ha ezt a hármat nem cselekszi vele, akkor menjen el ingyen, fizetés nélkül.

12 Aki úgy megver valakit, hogy az belehal, halállal lakoljon.

13 De ha nem leselkedett utána, hanem Isten ejtette a kezébe, akkor rendelek neked egy helyet, ahova menekülhet.

14 Ha pedig valaki szándékosan tör a felebarátja ellen, hogy orvul megölje, az oltáromtól is vidd el azt a halálra.

15 Aki megveri atyját vagy anyját, halállal lakoljon.

16 Aki embert lop, és eladja azt, vagy nála találják, halállal lakoljon.

17 Aki szidalmazza atyját vagy anyját, halállal lakoljon.

18 Ha férfiak összevesznek, és megüti valaki a felebarátját kővel vagy az öklével, és nem hal meg, hanem ágynak esik,

19 ha fölkel, és mankóján kinn jár, maradjon büntetlen, aki megütötte. Csupán fekvéséért fizessen, és gyógyíttassa meg.

20 Ha pedig valaki úgy üti meg a szolgáját vagy szolgálóját bottal, hogy meghal a keze alatt, büntessék meg.

21 De ha egy vagy két napig életben marad, ne büntessék meg az urát, mivel pénzen vette.

22 Ha férfiak veszekednek, és meglöknek egy várandós asszonyt úgy, hogy idő előtt szül, de egyéb veszedelem nem történik, bírságot kell fizetni aszerint, ahogy az asszony férje azt követeli, de bírák előtt kell fizetni.

23 Ám ha halálos a szerencsétlenség, akkor életet kell adni az életért.

24 Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, lábat lábért.

25 Égetést égetésért, sebet sebért, kék foltot kék foltért.

26 Ha valaki a szolgájának vagy szolgálójának a szemét úgy megüti, hogy megvakul, bocsássa azt szabadon a szeméért.

27 Ha pedig a szolgájának vagy a szolgálójának a fogát üti ki, bocsássa szabadon a fogáért.

28 Ha férfit vagy asszonyt öklel meg egy ökör úgy, hogy meghal, kővel kövezzék meg azt az ökröt, és húsát ne egyék meg. De az ökör ura ártatlan.

29 Ám ha az ökör azelőtt is öklelős volt, és annak urát megintették, és mégsem vigyázott rá, s az férfit vagy asszonyt ölt meg, az ökröt kövezzék meg, és az ura is halállal lakoljon.

30 Ha váltságdíjat vetnek ki rá, fizessen lelke váltságáért annyit, amennyit kivetnek rá.

31 Akár fiút öklel meg, akár leányt, e rendelet szerint kell cselekedni.

32 Ha szolgát öklel meg az ökör vagy szolgálót, akkor adjanak urának harminc ezüstsékelt, de az ökröt kövezzék meg.

33 Ha pedig valaki vermet nyit meg, vagy ha valaki vermet ás, és nem fedi be, és ökör vagy szamár esik bele,

34 akkor a verem ura fizessen. Pénzben fizessen a gazdájuknak, és a tetem az övé legyen.

35 Ha valakinek az ökre megdöfi az ő embertársa ökrét úgy, hogy az elpusztul, adják el az élő ökröt, és az árát osszák meg, és a tetemet is osszák el.

36 De ha tudták, hogy az ökör már azelőtt is öklelős volt, és nem vigyázott rá az ura, akkor fizessen ökröt az ökörért, a tetem pedig legyen az övé.